Királyok étele a bélszín?

Sokan távoltartják magukat a nem teljesen átsült húsoktól, ilyen például a bélszín is, amelyből legtöbbször steak készül: véresen, félig átsütve vagy jól átsülve. Vajon miért nem sütik meg a legtöbb esetben teljesen a vesepecsenyét vagy más nevén a marhabélszínt? Mert ez a húsfajta az átlagosnál puhább és porhanyósabb így elegendő a legtöbb esetben csak a széleit jól átsütni mivel ha sokáig sütjük ezt a fajta húst, akkor pontosan a porhanyósságát veszíti el helyette száraz ehetetlen rágós valami lesz. Az indok rendkívül egyszerű hiszen ez a szarvasmarha pont azon része, amely ugyan izomzat de a legkevésbé veszi igénybe egész élete során az állat, így kevésbé használódok el, kevésbé lesz szikár a húsának ez a része. Viszont sajnos rossz hír azok számára akik töménytelen mennyiségben szeretnének hozzáférni eme nemes húsdarabhoz, hiszen mivel kevés része a bélszín a teljes marha húsállományának így igen drága is. Ráadásul az sem mindegy, hogy miféle marhából készült az alapanyag, hiszen marha és marha között is sok változat van. Létezik ugye, fehér, tarka és barna, fekete vagy szürke csak meg ne fogd a tehén farkát ;)....

 

Létezik tejmarha és húsmarha is...

 

A fő különbség a két fajta között, hogy az egyiket a tejéért a másikat a húsáért tenyésztik. A húsmarhák között is számos alfajta van, létezik nemes francia vagy angol illetve német eredetű no meg persze amerikai marha is. Mégis az egyik legdrágább húsmarhát a távoli Japánban tenyésztik azzal a céllal, hogy az egész világ legízletesebb húsát állítsák elő: sok esetben ezért sörrel itatják az állatokat és, hogy ne gémberedjen el egyetlen testrészük sem, rendszeresen masszírozzák is a teheneket és a bikákat is. Állítólag éppen ezért olyan egészséges, porhanyós és márványos a húsuk, amelynek a bélszín része a világ legdrágábbik ételei között tartják számon Európában, Ázsiában de még Amerikában is.

Kép: 
bélszín